Magyarország és Kína

Az évezredekkel ezelőtti hun-kínai szomszédságtól eltekintve a két ország kapcsolatának áttekintése a 20. század közepéig, 1949-ig visszamenőleg lehet különösen érdekes. Ekkor – a világon az elsők között – ismerte el Magyarország a Kínai Népköztársaságot, 1949. október 6-án hazánk hivatalos diplomáciai kapcsolatra lépett az ázsiai országgal. 2009 utolsó hónapjaiban mindkét országban több különböző eseményen emlékeztek meg a 60. évfordulóról, a kulturális programoktól a magas rangú hivatalos állami ünnepségekig.

Politika

Az elmúlt 60 évben a két ország politikai kapcsolatai változó intenzitással, de komolyabb konfliktusoktól mentesen működtek. A hivatalos miniszterelnöki látogatások az 1960-as évektől kezdve hosszabb ideig szüneteltek, 2003 azonban fordulópontot hozott ezen a téren. Medgyessy Péter miniszterelnök 44 év után az első magyar kormányfő volt, aki hivatalos látogatást tett ázsiai partnerünknél. Mindezt a kínai fél is kiemelt politikai eseményként kezelte, és a találkozó a kapcsolatok újbóli élénkülésének kezdetét jelezte.

Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozását követően Hu Csin-tao kínai államfő hivatalos látogatásra érkezett Budapesten, amelynek alkalmával közös nyilatkozat született a két ország kapcsolatainak átfogó fejlesztéséről baráti együttműködési partnerség keretében. Magyarország megerősítette továbbá, hogy „egy Kína” politikát folytat. A politikai kapcsolatok szorosabbra fűzésének egyik legutóbbi jeleként új magyar főkonzulátus nyílt a közép-kínai Csungkingban, Kína legnépesebb, mintegy 30 millió lakosú városában.

Gazdaság

A két ország élénk gazdasági kapcsolatokat tart fenn, az utóbbi évtizedben hazánk Kína egyik legjelentősebb európai kereskedelmi partnerévé vált. Míg 2000-ben 400 millió dollár volt a Magyarország és Kína közötti kereskedelmi forgalom, ez a szám mára megtizenhétszereződött. Számos magyarországi vállalkozás figyelme irányul Kína felé, és az ázsiai ország befektetői is megjelentek hazánkban.

Magyarország számára a kínai gazdasági lehetőségek kiaknázása csak az 1990-es éveket követően vált prioritássá, azóta azonban gyorsuló ütemben dolgozzuk le addigi hátrányunkat versenytársainkkal szemben. E törekvésnek lendületet ad az a kínai oldalról megfogalmazott elképzelés, hogy hazánk az Európába vezető kapu szerepét tölti be az ázsiai ország számára. A kínai vállalatok multinacionálissá válásának egyik fő célpontja az európai piac, az ehhez szükséges kapacitásbővítésekhez, gyártóbázisok telepítéséhez hazánk egyre kedvezőbb környezetet igyekszik biztosítani.

Kultúra

Közel húsz tartományi, megyei, illetve települési szintű testvérkapcsolat fűzi egymáshoz a két országot. Az elsőre áthidalhatatlannak tűnő földrajzi és gondolkodásmódbeli távolság ellenére örvendetes tény, hogy Kínában járva néhány jellegzetesen magyar motívumra bukkanhatunk. Ékes példa erre Petőfi Sándor Szabadság, szerelem című költeménye, amely frappáns kínai fordításban közkedvelt az őt ismerő kínaiak körében, vagy a szintén magyar származású Hudec László, aki Sanghaj főépítészeként több tucat, ma is jellegzetes épülettel gazdagította a város, öregbítve ezzel hazánk hírnevét.

Több olyan hasonlóságot is felfedezhetünk a két ország hagyományai között, amelyek mögött felsejlik őseink ázsiai eredete. Magyarország kínai elnevezése Xiongyali (ejtsd kb. Hszjungjáli), a xiongnu, vagyis az „ázsiai hun nemzetiség” szó gyökerét tartalmazza. Ez a kínai emberek számára azt közvetíti, hogy mi, magyarok Ázsiából származó rokonaik vagyunk. Család- és keresztnevünk Európában egyedülálló sorrendje is megegyezik a kínai nevek sorrendjével, illetve a dátumot is azonos sorrendben (év, hónap, nap) írjuk, ellentétben a legtöbb országgal.